A kérdés, amivel ma minden vezető találkozik
Sokunkat foglalkoztat a kérdés, hogy a korunkra jellemző törékeny, nem lineáris, gyorsan és folyamatosan változó világban – különösen a mostani technológiai robbanás mellett – milyen készségekre lesz valóban szükségünk ahhoz, hogy vezetőként, szakemberként és emberként is jól boldoguljunk.
A mesterséges intelligencia fejlődése, a digitalizáció sebessége és a gazdasági ciklusok gyorsuló ritmusa olyan kihívásokat hoz, amelyekre nem lehet kizárólag táblázatokkal, modellekkel vagy bevált receptekkel válaszolni.
Felmerül a kérdés, hogy mi az, amit az AI nem vált ki? Mi az, mi nem automatizálható? Milyen vezetői készségek adnak hosszú távon versenyképességet nemcsak egyéni, hanem szervezeti szinten is?
Készségek, amelyek a jövőben egyre inkább felértékelődnek
Ezzel kapcsolatban nemrégiben olvastam A jövő készségei című könyvet, amelyben a szerzők kutatásokra alapozva azonosítanak néhány kulcsterületet. Ezek azok a készségek, amelyek fejlesztésére a következő években érdemes tudatosan fókuszálni:
- Reziliencia – rugalmas ellenálló képesség, vagyis az, ahogyan a váratlan helyzetekhez alkalmazkodunk, és képesek vagyunk talpon maradni nyomás alatt is.
- Interperszonális készségek – értékalapú, működő kapcsolatok építése ügyfelekkel, munkatársakkal, vezetőtársakkal.
- Előrelátás – lehetséges jövőbeli forgatókönyvek felismerése, alternatívák gyűjtése és tudatos mérlegelése.
- Innováció és kreativitás – olyan új ötletek generálása, amelyek nemcsak egyediek, hanem egy közösség vagy szervezet számára is értelmezhetők és hasznosak.
- Értelemteliség (mattering) – annak megértése, mi fontos számunkra valójában, mi motivál bennünket, és hogyan tudunk olyan tevékenységek során működni, amelyek összhangban vannak ezekkel az értékekkel.
Miért érdemes ezekre tudatosan időt szánni
Ezeket gyakran „soft” készségekként emlegetjük, pedig egyéni és szervezeti szinten is komoly, mérhető megtérülési potenciált hordoznak. Nemcsak a teljesítményt, hanem a döntéshozatal minőségét, az együttműködést és a hosszú távú fenntarthatóságot is érdemben befolyásolják.
A jó hír, hogy ezek a készségek fejleszthetők – akár viszonylag rövid idő alatt is. A könyv megalapozott kutatásokkal is alátámasztja, hogy az egyik leghatékonyabb fejlesztési forma a coaching, amely nem tanácsokat ad, hanem támogatja a rendezett gondolkodást, a tudatos működést és a jobb döntéseket.
Vezetői szemmel nézve ezek a készségek hosszú távú versenyképességi tényezők. Coachként pedig úgy látom, hogy akkor fejlődnek igazán, ha tudatosan időt, figyelmet és energiát szánunk rájuk. A kérdés nem az, hogy szükség van-e ezekre a készségekre, hanem az, mikor kezdjük el őket tudatosan építeni.
Ha szívesen továbbgondolnád a témát, itt találod a könyv ajánlóját.
